2014. június 1., vasárnap

13.Semmi..!

                                                           Emily szemszöge.....


Hajnali 5 kor felriadtam.Körbe néztem a lányok aludtak,csak én nem.
Igazából nem is akartam vissza aludni.Elgondolkodtam hogy amit tegnap mondtak a lányok hogy lehet Jack az.
Gondolkodtam lehet igazuk van miért is akarna egy jó képű srác pont belém szeretni.Vagy lehet azért akar  az apámmal beszélni?!
Áhh Emily fejezd be Jack nem lehet hisz ő Jack egy rendes srác aki oda figyel rád.
Igaz be kell fejeznem ő nem lehet és kész zártam le magamban.
De mi van ha még is??Inkább meg próbáltam vissza aludni de nem sikerült,így irtó lassan fel ne ébresszem a lányokat ki keltem az ágyamból,és oda mentem az asztalomhoz.Onnan ki vettem egy lapot és pár ceruzát,színeset is  egyaránt.
Aztán oda mentem az ablakomhoz és fel ültem a párkányomra,majd neki láttam a munkámhoz.
Körülbelül olyan egy óráig csináltam mert mikor végeztem a telefonomon meg néztem az időt és már 6 óra volt.A rajzomat még aláírtam mint mindig,és nézegetni kezdtem:
Mikor át néztem nincs e hiba be raktam a mappámba.Aztán vissza ültem ahol eddig ültem a hideg ablak mellé.Csak néztem ki rajta és gondolkodtam.De azt is meg untam,így le szálltam és le mentem a földszintre a nappaliba tévézni.Kapcsolgattam a másik csatornától a másikig de semmi...
Már megint ez utálom ezt a szót semmi,nem lehet semmi semmi.Unatkozok és semmi sincs ami le kötne rajzoltam üldögéltem,tévéztem semmi.Komolyan mi van velem?

-Ezt hívják szerelemnek? - szólalt meg a fejemben egy hang.
-Mi ? - kérdeztem vissza magamban 
-Te Emily szerelmes vagy csak ennyi - suttogta megint ugyan az a hang.
-De az hogy lehet?,hisz én egy zárkózott lány vagyok akit senki sem hisz  erősnek vagy érdekesnek,de azért szerintem egy kicsit különleges vagyok valamilyen módon - mondtam.
-Hát az lehet -  válaszolt megint.
-Várjunk én magammal beszélgettek? - kérdeztem én magamtól?!
-Lehet igen lehet nem - válaszolt.
-De várjunk te honnan tudod hogy szerelmes vagyok? - kérdeztem de a hang nem szólalt meg.

Hát jó én sem vagyok normális gondolkodtam el.
Szerelmes én ugyan már...én nem olyan vagyok de talán mégis..Talán Jack is így érez nem tudom egyszerűen nem tudom...Egyszer csak jött egy löket és fel álltam a garnitúra háttámaszára és el kiáltottam magam Ő IS ÍGY ÉREZ??? És hirtelen meg el vesztettem az egyen súlyomat és le estem a kemény kőre amin egy furcsa szőnyeg van ami szúr...!
Mire észbe kaptam a lányok le szaladtak...

-Emily mi történt? - kérdezte hangosan Taylor
-Semmi -  mondtam
-Biztos hol vagy? - kérdezte Bonnie
-A garnitúra mögött - válaszoltam.
-Hát meg vagy, mit csinálsz a földön? - kérdezték kórusban közben fel másztak a garnitúrára.És onnan néztek el.
-Le estem - mondtam és fel álltam.
-Hát van olyan - nevette el magát Taylor aztán Bonnie és én is el kezdtünk nevetni.

Hatás szünet lett majd Taylor rögtön meg szólalt.

-Na jó én éhes vagyok - kiáltotta el magát Taylor.
-Menjünk enni van egy csomó kaja a hűtőben - mondtam és be mentünk a másik helységbe.

Taylor rögtön a hűtőhöz rohant majd ki nyitotta azt.

-Csináljunk palacsintát - mondta majd el kezdte ki pakolni a palacsinta hozzá valóit.

Bonnie segített neki addig én elő vettem a keverő tálat.Majd el kezdtük bele rakni a cuccokat és el keverni.Mondjuk az abból állt hogy egy kicsi tészta maradt a tálban,a maradék meg rajtunk ahogy Taylor kevert.Bonnie át vette tőle mikor kész lett ki sütöttem és meg kentem őket és megettük.
Miután tele ettük magunkat el mosogattunk fel váltva.És vissza mentünk a szobámba hogy fel öltözzünk.Mind a hárman le zuhanyoztunk mivel este már nem tudtunk a lányok a tegnapi ruhát vettük fel úgy is tiszta miért is ne.gyorsan egy kis alap smink aztán kész is voltunk.Gondoltam míg öltözünk el megyünk valahova nem tudom hová csak valahová.Le mentünk a bejárati ajtóhoz.

-Hova megyünk? - kérdzete Tay.
-Nem tudom menjünk mondjuk pláza? - kérdeztem vissza.
-Oké - kiáltott Taylor és már az úton sétált.Mi Bonnievel össze néztünk,majd be zártam az ajtót és Taylor után siettünk mert már az utca közepén járhat.
-Várj már meg minket Taylor - kiáltott Bonnie
-Gyertek már lassúak vagytok - mondta.

Ezután tényleg szinte futva is meg érkeztünk a plázába.Taylor szólt hogy ő a ruha részlegre ment míg Bonnie el kísérte ki tudja mit művel a bolttal Taylor egyedül.Én addig mondtam el megyek a mosdóba.És majd utánuk megyek.Így is tettem el végeztem a dolgom és a ruhás részeg felé vettem az irányt.Meg is találtam őket Taylor már a pénztárnál állt pár ruhával amiket meg is vett:
Aztán mentünk a cipőkhöz mondjuk ott én is vettem egyet :
Bonnie is de ők már többet.Mikor kész voltunk és ki tudtok rángatni Taylort a boltból mentünk enni.Hát mint ne mondjak nagyon be kajáltunk.Mikor épp menni készültünk mert már délután 4 óra volt és egy óra az út hazáig ki fele indultunk.Taylor még vissza szaladt mert ott hagyta a szatyrot az asztalnál ahol ettünk.Mi amíg vissza ment érte meg vártuk a parkolóban.Taylor olyan 10 perc után jött csak és olyan fura fejjel de ott volt a kezében a szatyor...


-Hé Taylor mi a baj? - kérdzetem
-Semmi,meg van a szatyor - és fel mutatta a szatyort mi meg haza fele indultunk.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése